{"version":"1.0","provider_name":"Mindenes","provider_url":"https:\/\/mindenes.cafeblog.hu","author_name":"Ot\u00ed","author_url":"https:\/\/mindenes.cafeblog.hu\/author\/ottilia\/","title":"Grimm: A suszter man\u00f3i","html":"

A SUSZTER MAN\u00d3I<\/span><\/strong><\/p>\r\n

Volt egyszer egy suszter, \u00e9rtette a mesters\u00e9g\u00e9t, szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a v\u00e9g\u00e9n m\u00e9gis \u00fagy t\u00f6nkrement hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen p\u00e1r cip\u0151re val\u00f3 b\u0151re. Abb\u00f3l este kiszabta a cip\u0151t, hogy majd m\u00e1snap elk\u00e9sz\u00edti; tiszta volt a lelkiismerete, nem sokat em\u00e9sztette mag\u00e1t a j\u00f6vend\u0151n, gondolta, majd lesz valahogy, tisztess\u00e9ges ember csak nem pusztul \u00e9hen; lefek\u00fcdt, \u00e9s b\u00e9kess\u00e9ggel elaludt.<\/p>\r\n

M\u00e1snap j\u00f3 kor\u00e1n f\u00f6lkelt, \u00e9s neki akart \u00fclni a munk\u00e1j\u00e1nak; h\u00e1t ott \u00e1ll: k\u00e9szen az asztal\u00e1n a p\u00e1r cip\u0151. A suszter \u00e1mult-b\u00e1mult, nem tudta, mit sz\u00f3ljon a dologhoz. Kez\u00e9be vette a cip\u0151t, alaposan v\u00e9gign\u00e9zte, minden varr\u00e1st, minden sz\u00f6gel\u00e9st apr\u00f3ra megszeml\u00e9lt; nem volt azon semmi hiba, nincs a: a mestermunka, amelyik k\u00fcl\u00f6nb lehetett volna.<\/p>\r\n

Hamarosan vev\u0151 is j\u00f6tt. Nagyon megtetszett neki a cip\u0151. F\u00f6lpr\u00f3b\u00e1lta: \u00e9ppen r\u00e1illett a l\u00e1b\u00e1ra.<\/p>\r\n

- Mintha csak nekem k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k volna! - mondta \u00f6rvendezve, \u00e9s mert \u00fagy tal\u00e1lta, a suszter keveset k\u00e9r \u00e9rte, valamivel t\u00f6bbet adott az \u00e1r\u00e1n\u00e1l. pontosan annyit, hogy \u00e9ppen k\u00e9t p\u00e1rra val\u00f3 b\u0151r tellett ki bel\u0151le. A suszter este ezeket is sz\u00e9pen kiszabta.<\/p>\r\n

\"A t\u00f6bbi munk\u00e1t majd megcsin\u00e1lom holnap reggel - gondolta -, r\u00e1\u00e9rek a dolgomt\u00f3l.\"<\/p>\r\n

De mire m\u00e1snap f\u00f6lkelt, k\u00e9szen \u00e1llt k\u00e9t p\u00e1r cip\u0151, neki a kisujj\u00e1t sem kellett megmozd\u00edtania. Vev\u0151 is akadt mind a kett\u0151re, j\u00f3l megfizettek \u00e9rt\u00fck, s a suszter, a p\u00e9nzen most m\u00e1r n\u00e9gy p\u00e1rra val\u00f3 b\u0151rt v\u00e1s\u00e1rolhatott.<\/p>\r\n

Harmadnap reggel azt a n\u00e9gy p\u00e1r cip\u0151t is k\u00e9szen tal\u00e1lta. S \u00edgy ment ez tov\u00e1bb napr\u00f3l napra, h\u00e9tr\u0151l h\u00e9tre. Amit este kiszabott, az reggelre elk\u00e9sz\u00fclt. A cip\u00e9sz hamarosan tisztes j\u00f6vedelemre tett szert, \u00e9s megint j\u00f3m\u00f3d\u00fa ember lett bel\u0151le.<\/p>\r\n

Kar\u00e1csony t\u00e1j\u00e1n egy este szok\u00e1sa szerint ism\u00e9t kiszabta a m\u00e1snapi cip\u0151kh\u00f6z a b\u0151rt, azt\u00e1n, miel\u0151tt lefek\u00fcdtek, azt mondta a feles\u00e9g\u00e9nek:<\/p>\r\n

- Hallod-e, lelkem, mi lenne ha ma \u00e9jszaka f\u00f6nnmaradn\u00e1nk, \u00e9s meglesn\u00e9nk, ki az, aki ilyen szorgalmasan seg\u00edt nek\u00fcnk a m\u0171hely\u00fcnkben?<\/p>\r\n

Az asszony r\u00e1\u00e1llt a dologra, hiszen maga is sokat t\u00f6prengett m\u00e1r rajta, csak h\u00e1t nem mert el\u0151hozakodni vele az ur\u00e1nak. M\u00e9csest gy\u00fajtott, \u00e9s f\u00f6ltette a szekr\u00e9ny tetej\u00e9re, azt\u00e1n elb\u00fajtak a sarokban. Onn\u00e9t figyelt\u00e9k, hogy lesz, mi lesz.<\/p>\r\n

Mikor a toronyban \u00e9jf\u00e9lt \u00fct\u00f6tt az \u00f3ra, egyszer csak valami kapar\u00e1sz\u00e1st, topog\u00e1st, izg\u00e9st-mozg\u00e1st hallottak; az ajt\u00f3 egyarasznyira kiny\u00edlt, \u00e9s k\u00e9t kedves kis man\u00f3 surrant a szob\u00e1ba. Se sz\u00f3, se besz\u00e9d, oda\u00fcltek a suszter asztalk\u00e1j\u00e1hoz, fogt\u00e1k a kiszabott b\u0151r\u00f6ket, \u00e9s munk\u00e1hoz l\u00e1ttak. Olyan f\u00fcrg\u00e9n, olyan \u00fcgyesen dolgoztak, par\u00e1nyi kis ujjukkal olyan szapor\u00e1n varrtak, t\u0171ztek, hogy a suszter azt sem tudta, hov\u00e1 legyen \u00e1mulat\u00e1ban.<\/p>\r\n

A man\u00f3k addig egy szempillant\u00e1sra sem hagyt\u00e1k abba a munk\u00e1t, m\u00edg a cip\u0151k el nem k\u00e9sz\u00fcltek, \u00e9s f\u00e9nyesre pucolva ott nem sorakoztak az asztalka mellett. Akkor egyet f\u00fcttyentettek, s illa berek! - elt\u0171ntek.<\/p>\r\n

M\u00e1snap reggel azt mondta a susztern\u00e9 asszony:<\/p>\r\n

- Meg kell h\u00e1l\u00e1lnunk ezeknek a man\u00f3knak, hogy j\u00f3m\u00f3dba juttattak minket. Puc\u00e9ron szaladg\u00e1lnak az istenadt\u00e1k, m\u00e9g j\u00f3, hogy meg nem fagynak! Tudod, mit? Varrok nekik ingecsk\u00e9t, kab\u00e1tk\u00e1t, mell\u00e9nyt, nadr\u00e1got, k\u00f6t\u00f6k nekik harisny\u00e1t is, te meg csin\u00e1lj mindegyiknek egy p\u00e1r sz\u00e9p kis cip\u0151t.<\/p>\r\n

Eg\u00e9sz nap ezen dolgoztak; az asszony kez\u00e9ben szapor\u00e1n j\u00e1rt a k\u00f6t\u0151t\u0171, csattogott az oll\u00f3, k\u00e9sz\u00fcltek a kis ruh\u00e1k, az ember meg a sz\u00e9k\u00e9n kuporgott, \u00e9s kalap\u00e1lt, sz\u00f6gelt, forgatta a kaptaf\u00e1t, m\u00edg a kis cip\u0151ket meg nem csin\u00e1lta. Este azt\u00e1n a kiszabott b\u0151r helyett az aj\u00e1nd\u00e9kokat rakt\u00e1k oda az asztalra; sz\u00e9pen elrendeztek mindent, elb\u00fajtak a sarokban, \u00e9s k\u00edv\u00e1ncsian lest\u00e9k, mit sz\u00f3lnak majd a man\u00f3k.<\/p>\r\n

Azok szok\u00e1s szerint pontban \u00e9jf\u00e9lkor meg is jelentek, \u00e9s t\u00fcst\u00e9nt dologhoz akartak l\u00e1tni. Hanem ahogy az asztalra esett a pillant\u00e1suk, lecsapt\u00e1k a szersz\u00e1maikat \u00e9s azt sem tudt\u00e1k, mihez kapjanak, mit simogassanak, minek \u00f6rvendezzenek. Egykett\u0151re beb\u00fajtak a kis ruh\u00e1kba, felh\u00fazt\u00e1k a kis cip\u0151t, f\u00fcttyentgettek, rikkantgattak, egyszerre csak cincogva n\u00f3t\u00e1zni kezdtek.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
Ugye, milyen csinos fi\u00fak vagyunk?
T\u00f6bbet bizony nem is suszterkodunk!<\/i><\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n

- \u00e9nekelt\u00e9k; k\u00f6r\u00fclt\u00e1ncolt\u00e1k az asztalt, sz\u00f6kd\u00e9cseltek, ugr\u00e1ndoztak, v\u00e9g\u00fcl azt\u00e1n kiperd\u00fcltek a szob\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n

Nem is j\u00f6ttek vissza soha t\u00f6bbet.<\/p>\r\n

A suszternak pedig \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig j\u00f3l ment a sora mindig volt munk\u00e1ja, \u00e9s minden siker\u00fclt neki, amihez csak hozz\u00e1kezdett.<\/p>\r\n

\u00a0<\/p>\r\n

Forr\u00e1s: mek.oszk.hu<\/p>","type":"rich"}